iszlám Kínában

A kínai és iszlám világ kapcsolatainak a kezdete a Tang-korba nyúlik vissza. A két birodalom 650 és 750 között kerültek először kapcsolatban amikor is az arabok meghódították Mezopotámiát és Balaks-tó vidékét. Az új kapcsolatok lehetővé tették,hogy bizonyos kelet-ázsiai technológiák meghonosodjanak az iszlám világban, majd később Európában(pl:papír). 756-ban az arabok segítettek Suzong császárnak az An Lushan-féle lázadás leverésében. Később a Tang és az Abbaszida uralkodó szövetséget kötött a terjeszkedő Tibeti Birodalom ellen. 762-ben Bagdad megalapítása után az  arab hajók a Perzsa-öblön kiindulva Dél-Kína felé hajóztak.  A kínai partvidéken folyó kereskedelem első sorban luxuscikkekre terjedt ki, pl:  oda úton elefántcsont, tömjén, rinocéroszszarvat, rezet és rabszolgákat, vissza selymet, fűszereket, porcelánt és papírt vittek. 758-ban a terjeszkedő iráni és arab kalózok több kínai várost fosztottak ki, a kereskedelem időlegesen Észak-Vietnámba tevődött át. 851-ben Kanton kereskedői negyedében a síita kereskedők és hajósok mecsetet építettek (Sulayman: Beszámoló Indiáról és Kínáról). 11-14.sz.-ban Kanton kereskedelmét Fujian tartománybeli Quanzhou vette át, melyet arab forrásokban Zaytunnak neveztek. A mongol uralom elősegítette az iszlám vallás elterjedését Kínában. Észak-Kínában és Yunnan tartományban muszlim közösségek alakultak,melyet egy buharai kormányzó irányított. Ezeken a területeken, (leszámítva Peking muszlim negyedét)a második világháborúig 50 millió mohamedán élt. a Yuan- dinasztia fővárosában egy új császári palota (Kanbalik) megépítésével egy muszlim építészt kértek fel és ezenkívül számos arab emlék található Kínában és Mongóliában. 13sz.-ban létrehozzák az Iszlám Akadémiát,amely arab szövegek fordításával és tudománnyal foglalkozott. A mongolok bukása után a Ming-dinasztia vette át a hatalmat. Hosszú időn át jólét és béke uralkodott a birodalomban. Hongwu császár a dinasztia megalapítása után, több expedíciót küldött a világ felfedezéséhez. Zheng Ho (közép-ázsiai DSC06474muszlim) lett a főparancsnoka a kínai császári flottának. Összesen 7 expedíciót vezetett,melynek köszönhetően a Mingek kiterjesztették diplomácia kapcsolatokat több országra: Vietnám, Indonézia, Jáva, Szumátra, India, Perzsia és egyes afrikai országok.

A 19.sz.-bana a Csingek uralma alatt az iszlám kisebbségbe került. Dominánssá  csak Xingjian, Ujgur tartományban maradt. Ez a nyugati tartomány ma Kína legforróbb területe, ahol időszakosan fegyveres összeütközésekre kerülnek sor. A kínai muszlimokat két népcsoportra oszthatóak a hui-ra és az ujgurokra.  Hivatalos kínai adatok alapján 15millió muszlim él Kínában.

 

Felhasznált Irodalom:

Jacques Gernet: A kínai civilizáció története

Dobrovits Mihály: Kína és a muszlim kisebbségei

Reklámok

Következő cikkemben a mongóliai mohamedánokról lesz szó…

Dzsingisz kán egyesíti a mongol törzseket és létrehozza a Mongol Birodalmat. Halála után birodalmát négy fia között felosztják. 1279-ben a Szung Birodalom teljes területét elfoglalják és létrehozzák a Yüan dinasztiát. Ogödej kán hadjáratot indít a Volgai Bulgária, Kazah sztyeppék és Irán ellen. 1258-ban elfoglalják Bagdadot és Szíriát. Időközben a birodalomban nagykán választást tartottak, a kánok seregeik egy részét hátrahagyva visszaindultak a kánválasztásra. 1295-ben Gázán kán szerezi meg a nagykán címet. Anyja nesztoriánus keresztény volt apja pedig sámánhívő. Nagybátyja trónra kerülése után Naurúz parancsnokkal szövetkezik és parancsnok hatására vette fel az iszlámot. Rendbe hoz több, birodalmában lerombolt buddhista, zsidó és keresztény templomot. (Ami még érdekes, hogy ekkoriban tartózkodott a mongol udvarban Marco Polo). 1370-ben Timur Lenk (Tamerlán) szövetkezve törzsi arisztokráciával és szövetségeseivel magához ragadta a hatalmat. A birodalom fővárosa Szamarkand lett.Uralkodása első évtizedeiben számos törzsi felkelésekkel és elszakadási kísérletekkel kellett szembenéznie. 1402-ben Ankaránál legyőzet, és fogságba ejtette I.Bajezid oszmán szultánt. Ennek köszönhetően a török terjeszkedés kis időre szünetelt. Ekkoriban a Mongol Birodalomban élő népek közel ¾ mohamedán volt. Ölgii_Mosque

XIX.sz. végén a Közel-Kelet területeit két szuper hatalom versenyezett Oroszország és Anglia. Az orosz expanzió idején több kazah népség hagyta hátra hazáját és keresett új menedéket. 1911-ben bogdogegen mongol kormány letelepedési engedélyt adott a menekülő muszlim kazahoknak. 1924 novemberében kikiáltották a Mongol Népi Köztársaságot. Több vallási vezetőt helyeztek munkatáborokba. Buddhista kolostorokat és mecseteket romboltak le. Az emberek saját vallásukat nyilvánosan nem gyakorolhatták és vállalhatták. 1990-ben a kommunista kormány lemondott, megtartották az első független választásokat.

A mai mongol lakosság közel 40%vallja magát ateistának, 50% buddhistának, 6% sámánhívő és kereszténynek és csak 5% muszlim.

FELHASZNÁLT IRODALOM:

Szántó Richárd: Középkori egyetemes történelem

Reuven Amitai-Preiss: Ghazan, Islam and mongol tradition

Földi Pál: A mongolok titkos története

Cham muszlimok

Első bejegyzésemben szeretném majd nektek ismertetni az iszlám megjelenését Kelet-Ázsiában, főleg Japánban. Mivel ezt választottam a szakdolgozatom témájául csak kisebb beszámolót közölhettek. Legelőször kezdeném Vietnammal.

mosque-in-cham-minority-village-ho-chi-minh-city

Jelenleg  ma Vietnám lakosságának egy harmada vallja magát muszlimnak, ezen belül is főleg a cham a maláj és más kisebb etnikai csoportok. Feljegyzések szerint az új vallás a Tang-dinasztia idején kerülhetett be arab kereskedők és perzsa tengerészek közvetítésével. A muszlim hívők száma a 10-11.sz. idején jelentősen megnőtt (szomszédbeli királyságok, iszlám megeredődése..stb) 1490-ben Champa Királyságát a megerősödő Le-dinasztia megtámadja és birodalmába annexiálta. Ekkor az udvarban és a lakosság körében az iszlám dominált. A 19.sz-i francia megszállás idején Vietnámot két részre osztották a déli Cochin-ra és a központban fekvő Annamra. Az ország déli körzetében a falu vezetőjét Saykol islam franciák nevezték ki. A falvak vallási vezetőit, például hakem falu bírája, ong mam (imám) és az ahly-t kisebb vallási egység vezetőjét a falvak lakosai választotta. A mecsetekbe működött a medresze iskolarendszer, ahol a diákokat a Korán szövegének értelmezésén, recitálásán kívül más tárgyakat is oktattak. Az elit nyelve a maláj volt melyet arab betűkkel jegyezték le és később az 1930-ban kezdték el saját nyelvüket használni arab, illetve betűkkel. Annam területén két nagyobb csoport alakult ki a Cham Bani és Cham Kafir. Minden egyes családtagnak ki kellett képezni magát vallási ügyekben, ong mam.

Ma Vietnámban hivatalosan a lakosság 1% vallja magát cham-nek. Főleg nagy városokban található meg közösségük,pl Ho Chi Minh, Phan Rang. Életszínvonaluk alacsony. Az állam hátrányosan nem különböztetik meg őket,de ellenőrzés alatt tartják a vallási vezetőket. Mecseteket és saját iskolákat építhetnek, csak meghatározott iszlám irodalmat olvashatnak.

Felhasznált Irodalom:

Jay Willoughby: The Cham muslims of Vietnam (Regional Issues)